Az utolsó csepp

Az utolsó csepp

Még bírod!

Még mélyen elfolytod

magadban ha fáj!

Nem üvölt!

Csak csendben van

az a remegő száj.

Még az arcom égeti

belül a vérem.

Ne most!Csak arra kérem.

Még nehéz lábamon is

reszketve állok.

Ne mozdulj!

Én csak a jelre várok.

Még szorítom a fogam

hogy ínyem is dagad.

Nem szabad!

Fogd már vissza magad.

Még karjaim feszülnek

a bántó szavak alatt.

Ne érezz!

Lazítsd el végre magad.

Még piros szemből

a könnyem nem hullik.

Nem baj!

A bánat majd elmúlik.

Még száraz torokkal

nyelek nagyokat.

Miért tűrök akkor?

Csak úgy

engedem el a napokat.

Testem leépül

mert vérzik a lelkem.

De tényleg ezt kerestem?

Kinek akarok megfelelni?

Magamnak?

Vagy a világnak?

Hol volt mindenki

amikor a pokolba kívántak?

Rosszat tettem

azzal hogy létezem?

Hát többé nem vétkezem!

Ennek most van vége!

Mert én ott leszek majd

ahol a kard lesújt.

Ott ahol a félelem

engem szíven szúrt.

Az aki szólni,

törni zúzni kezd ha kell!

Aki a pallost

oly magasra emeli fel!

De vajon a te poharad

mikor lesz tele?

És azt a pár cseppet

ki teszi majd bele?

Figyelsz e a hangra

mit a szíved súg neked?

Vagy a súlyoktól

egyszer csak megreped.