Éjszaka
Rossz álomból ébredek.
Üldöztek Lidércek,
kergettek vérebek.
Kinézek!
A sötét égboltot kémlelem.
Hol átsuhan a rejtelem.
S engem néz a félelem.
Már megint itt járok.
Megnyílik egy átjáró mit várok.
Most megtörténhet
minden!
S nem történhet semmi.
Levegőt keveset próbálok venni.
Nem várom a nappalt.
Nem akarok ébredni!
Nem kell az igazam!
Most nem fogok tévedni.
Hív a sötét.
Lágyan megszólít.
És én itthon vagyok.
Jó itt!
Éberen őrködöm,
s a családra vigyázok.
Takaró sem kell!
Jól esik ha fázok
Lámpák fénye szökik a térben.
De nem pihenhetek.
Még nem!
Csak fekszem itt.
Az est hangjai szólnak odakint.
Zuhanó csillaga holdnak odaint.
Átjár egy érzés.
S én féltve birtokba veszem.
Szívemen léket vágok.
S mélyre elteszem.
De most már kifelé indulok.
Elenged az idő hurok.
Ásítva beköszön a hajnal.
S kezet ráz a reggeli morajjal.
S újra eggyé válok
a talajjal.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése