Eljött hát a nap
Eljött hát a nap!
Amikor még kicsit
magunk lehetünk.
Most már csendben vagyunk!
Semmit sem tehetünk.
Kicsit meztelenek vagyunk
és e csupasz testre most
egy vérző sebet kapunk.
Már nem foglalt az agyunk.
Most megértjük,a szavunk.
Szépen pihennek a szerverek.
és suttogják halkan hogy
szebb lehet.
Most elbukott az örök.
De hallgasd csak?
Nem szólnak fegyverek.
Mi vagyunk itt!
Szívek és lelkek.
Kiket a földanya
ilyenné teremtett.
Érezni, élni, érinteni.
A világot látni! Szépíteni.
Odabújni
ha a kedves szólít.
Hogy ne gondolj másra!
Csak arra hogy jó itt.
És örülj hogy még itt lehet.
mert veled sír,és veled nevet.
Oly kevés az idő!
Az a pár boldog óra!
Muszáj most figyelnünk
a szép, tiszta szóra.
Mert a pillanat
nélkülünk múlik el.
És beszélni is kell!
Mert feledjük a nyelvet.
Keress sok értéket!
Mintha sosem látnál szebbet.
De ne várj!
Csak magadért tedd meg.
Intő jel ez?
Vagy csak a harang szól
a távolból.
Mert valami szólít!
Ébredj hát velem.
a ringató álomból.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése