A kávé

Remegő kezemmel

töltöm a vizet.

Töltenék magamba

reggel vagy tízet.

Nyúlok az üvegbe

s az illata jön felém.

A kávémból nem adok.

Csakis az enyém.

Elkészült a nagy mű

fel van rakva szépen.

Hasson a testemben

úgy ahogyan kértem.

Fütyülve jön a drága.

Folyik ki a fekete élet.

Az álmos ember

szebbet nem is kérhet.

Gyorsan a csészébe.

Meg akarom inni!

Hogy lehet melegen

munkába vinni?

S kortyolok nagyot.

Majd kezdek szállni.

Szerbusztok felhők

rám nem kell most várni.

Vár rám a kávé istenem!

Zokogva köszöntöm.

Már régóta ismerem.

Megtörli szemem s

az álom elillan.

Szívem sarkába nagy

fájdalom villan.

Nincs több!

Csalódott lettem.

Itt volt előttem.

Még cukrot se tettem.

De kivárom én a delet.

Bár sokat nem iszom.

Csak hármat!

Vagy egy felet.

Majoros Attila Versei