A lusta


 A lusta


Rongyos fotelben, kopott házban 

ül egy unott alak. 

Nézi kedvenc műsorát,

és koszosak a falak.

Nem változik semmi. 

Minden nap ugyanaz.

A kertkapun is  lassan 

kígyózik a gaz.


Az asztalon a bontott sör, 

és számlák vannak rajta.

Dolgozni meg nem szeret!

Ő nem ilyen fajta.

Mikor jön a posta?

Most is ezen agyal.

Lecsúszna még a torkán 

néhány tüzes kanyar.


De ne merd őt bántani!

Szó ne hagyja el szádat!

Igen volt volt munkája több is!

Csak ott hagyott egy párat.

Ezért ne szidd! Ne üsd!

Nem az ő baja.

A sok gondtól 

hullott ki a haja.


Mert ő áldozat.

Ugyan mi más lenne?

Fájdalom van arcán! 

Talán aranyér van benne?

Hát nem látod?

Olyan mint bárki más.

Ne ítélj felette. 

Ő nem lehet hibás!

Veri az asszonyt, na meg piás.


Segítség kell?

Számíthatsz rá bátran.

Ugrik is ha fizetsz.

Ilyet már láttam.

Amúgy is mit tehetne?

Ha nem fájna a keze, 

élmunkás lehetne.

Amúgy az utcán nagyon kemény!

De most álmos szegény.


S milyen édesen csorog ki a nyála.

Korog a gyomra

de lesz még étel mára.

Mi az hogy nem adnál?

Mi az hogy pofont?

Dagadt újakkal 

hogy nyomjon telefont?

Vagy verné a betont!


Csupa gonosz él itt!

Hogy mersz ítélni?

Szeretnél talán helyette így élni?

Mert így csak ő tud.

Így csak ő akar!

Megmondhatja bárki,

hogy gyenge az a kar.


De neked csörögnek.

Gyerünk felkelni!

Tessék gyorsan 

zombiba átmenni.

És szolgálni.

Akkor is ha   nem megy!

Mi az a sok év? Semmi.

Majd szépen, 

csendben elmegy.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Az app