Félelem


 Félelem


Itt jövök.

De nem látsz engem.

Keresek valamit 

amit magamhoz kell vennem.

Itt jövök!

De ha meglátnál 

csak lapulok.

Kezemben készül már a hurok.


Egyre közelebb érek!

Fojtó bánatot, 

sírást remélek.

Érzed e hogy távozik az erő?

Milyen rémképek 

jönnek most elő?


Ó én már éhezem.

Higgy csak bennem!

Én majd a lelkedet mérgezem.

Csak egy pici rés kell nekem.

Hol beférek.

Csak néhány szép gondolatot kérek.


Itt vagyok!

Csak egy kis derűt, boldogságot viszek.

Mond szépen. Nincs remény!

Nem hiszek!

Én vagyok a fekete alak.

Ha már bent vagyok 

szétszakítalak!


Valóban nem láttalak.

De tudtam hogy jössz.

Vártalak.

Mit akarsz hát elvenni?

Már meg tudom védeni.

Sikerült eltenni.


Lapulj csak.

Ott engem nem bánthatsz.

Köteleddel nekem nem árthatsz.

Tudok sírni örömmel.

Harcolni erővel!

Körömmel!


S nem. 

Nem adok képet!

Mert nekem kedvesek 

és szépek.

Itt nem nem szórod ki mérged.

mert boldog vagyok.

Tényleg.


Benned én nem hiszek.

Nem tudsz te szeretni!

Magas fák alatt

szerelmesen nevetni.

S boldogan bánatot temetni.


És nem engedlek be!

Nem tehetem.

Itt van a páncélom 

felvehetem.

S nem adom a reményt.

Még dédelgetem szegényt.

Elengedtelek félelem!

Már szivárványra éhezem.


Szabad vagyok.

Mert úgy szép a szív, 

ha mindent beragyog.

És melegít a csend!

Már tudom hogy van fent.

Van aki óvja álmaim!

Gyógyulnak lassan 

sebes szárnyaim.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Az app