Magamba fordulok
Magamba fordulok most.
Halk léptekkel haladok.
Kipp, kopp.
Meg ne hallja lelkem.
Most picit csendben maradok.
Egyre lejjebb érek.
A szűk bejáraton éppen hogy beférek.
S egy széken ülni látom.
Hát itt vagy! Ezt kiáltom.
Nekirontok s durván lekötözöm.
Most az őrület házába is beköltözöm.
S kérdem!
miért nem tudsz szeretni?
S most ne gúnyolj!
Mert el foglak temetni!
Szét foglak tépni!
Négyfelé váglak.
Nem kell már nekem a kínzó bánat.
Csak szeress már!
Kérlek.
Most itt könyörgök.
Nézd meg!
Hát nem tudsz te jót tenni?
Ne hidd hogy érdek nélkül nem lehet
boldognak lenni.
Fogadd el! Ez az élet.
Majd simogat és megnyugtat ez téged.
Csalódni fogsz bennük?
Lehet.
De látni fogsz az úton
néhány könnyes szemet.
És akkor majd látod hogy megérte!
Nem hiába küzdöttél meg érte.
És te szárnyalni fogsz!
Mert könnyebb leszel!
Békét hirdetsz nekik, meg hős is leszel.
Hallod majd ha szíved szólít.
Hozzá bújsz csendben!
És már érzed hogy jó itt.
Most eloldozlak!
Kicsit élni hagylak!
Sírj csak nyugodtan,
és érezd magad nagynak.
Már jobban is vagyok. Indulok vissza.
Minden olyan szép lett!
Olyan egyszerűen tiszta!
Tudom hogy rosszak!
De nekünk kellenek!
Majd változnak hidd el.
Így lesznek erős jellemek.
Nem akarlak megölni! Még nem.
De segíts! Még szépen kérem.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése